„…egy merész átírással egy gyilkossá váló fiút helyez a középpontba, és egy csupa nőkből álló esküdtszékkel igyekszik felfejteni a tett mögötti motivációkat.”

„…kitűnő figurákká válnak a játszók, miközben jól használják a zanzásított történet lehetőségeit.”

„…mi történik, ha egy osztálykirándulás alkalmával telefonok nélkül a pincébe záródik a közösség? Válasza: a kényszerű interakció során felszínre kerülnek az elfojtott sérelmek, és mindenki mindenki farkasává válik egy kis időre.”

„…fantasy-világba menekülő lélek, szerelemre vágyó ügyetlenség, kétségbeesett valahová-tartozni-vágyás, lehetetlen apai elvárások, és megannyi frusztráló probléma villan fel előttünk, és ahogy az életben, itt se mindenre kapunk megnyugtató válaszokat.”

„…kicsit zanzásítva, de visszaadja a bonyolult háttértörténetekkel terhelt Shakespeare-mű egészét, ezért a jó dramaturgiai munka igazi irodalmi élmény lehetett a diákoknak, hiszen hallhatóan értik is, miről mesél a Nádasdy-fordítás volta ellenére is nehéz irodalmi szöveg, illetve érzékeny líraiság lengi be az előadást, amit remekül tör meg néhány valódi bohóctréfa.”

„…egy szuicid hajlamú lány kálváriáját meséli el, „németes lazasággal”, vagyis a mélyen pszichologizáló folyamatok helyett a humornak és iróniának is terepet kínáló távolságtartás biztonságát ígérő megoldásokkal, ennek megfelelően a nehéz történet minden tragikuma és abszurditása életszerű, emészthető formát ölt.”

„…esztétikai csúcspontokat is ad a fesztiválhoz: a szereplők a kísértet-jelenethez két másodperc alatt egy fekete agrofóliából két és fél méteres óriásbábot varázsolnak, ami a totálba világított játéktérben is megteremti a hamleti világ komor valóságát.”

„…című előadásukban ügyesen kerülik el a mély pszichologizálást, a nagy szenvedéseket, és így valódi lélektana lesz az előadásnak, mert nem „kiégetik” a pillanatokat, hanem engedik, hogy a mélyebb tartalom a nézőben jöhessen létre…”

„…Bauer Ildikó Nessie csoportja igazi közösségként vibrált az előadásban is, és azon kívül is, (…) igyekeztek kibontani számukra izgalmas problémaköröket.”

„…előadásuk humora és jó értelemben vett „pofátlansága” lenyűgöző – egyetlen pillanatot se hagynak poén nélkül, szemtelenül szedik ízekre a figurákat, és mindeközben koherens világot teremtenek.”

„…előadásuk egy gyorsan kapkodó, egy hónapos próbafolyamat eredménye, (…) mi viszont örülünk annak, hogy ebben a stádiumban is bevállalták a fesztiválon való jelenlétet, mert értékes ifjúsági irodalmi alapanyagot (…) választottak, és ez önmagában is nagy erény.”

„…kortárs novellák összefésülésével jár körül néhány diáksorsot, tematizálva a régi közösségtől való elszakadás, a beilleszkedés, vagy az apai elvárásoknak való megfelelés nehézségeit.”

„…Szijjártó Gyula (profi berkekben is bravúrnak számító feladatmegoldással) tetemes mennyiségű szövegével annyira túlbeszél mindent, hogy elképesztően ideges figurává válik, akinek ez aztán később alaptulajdonsága lesz, amiért megszeretjük őt, fárasztó mivolta ellenére is, halálával pedig valóban kiváltja sajnálatunkat, és ezzel eléri színházi célját.”

„…a darab eleji nagy konfliktus valamint a darab vége egyértelműen az apaképnek való megfelelésről, és egyfajta férfiképkeresésről szólóvá emeli az előadást, amit szép fizikai színházi megoldásaival, rendkívül erős színészi jelenlétével, Kövesi Csenge tehetséges játékával együtt egy életre elvisz az ember.”

„…remek színészi munkával oldja meg a töredékes szerkesztésben felkínált etűdszerű szituációkat, kellő mértékben adagolja a humort a történetbe, aminek köszönhetően a mű minden tragikuma könnyedén emészthetővé válik.”